Redox-érzékelő, -450…+1100 mV

A Redox szenzor képes egy oldat redoxpotenciáljának mérésére. Ez tájékoztatást ad arról, hogy egy oldat mennyire képes oxidálószerként, illetve redukálószerként működni. A Redox szenzor egy elektródából és egy erősítőből áll. A elektróda továbbá 2 félcellából áll: egy mérőcellából, amely egy platin elektródából áll, amelyet a vizsgált oldatba merítenek, valamint egy referencia-cellából (Ag/AgCl - elektróda) sóoldatban. A platin elektróda a vizsgált oldattól függően elektrondonorként vagy -akceptorként működik. A referenciaelektróda eközben mindig egy állandó összehasonlítási értéket szolgáltat. A redoxpotenciált a két elektróda jelének különbsége alapján számítják ki, és -450 .. 1100 mV tartományban mérhető. A pozitív értékek azt jelentik, hogy oxidáló oldatról van szó, míg negatív értékek esetén redukáló oldat áll fenn. Kísérleti példák A redoxreakciók szabályozzák számos kémiai összetevő viselkedését vizes rendszerekben, mint például az ivóvízben vagy a szennyvízben. Számos vegyület reakciókészsége és oldhatósága élő szervezetekben gyakran nagyon erősen függ a redoxviszonyoktól. A redoxpotenciált arra is használják, hogy meghatározzák a víz minőségét. Egy uszoda például normál esetben 7,2 és 7,6 közötti pH-értékkel rendelkezik. A redoxpotenciálnak eközben mindig +700 mV feletti értéket kell mutatnia, hogy távol tartsa a nemkívánatos szervezeteket. Ezzel szemben a természetes vizek lényegesen alacsonyabb értéket mutatnak, hogy sok szervezet számára lehetővé tegyék az életet. Általánosságban a +400 mV feletti redoxértékek károsak a legtöbb vízi szervezetre. A Redox szenzor a redoxreakció ekvivalenciapontjának meghatározására is használható redoxtitrálások során.