Kémiai kísérleti útmutató, SE

Tartalomjegyzék 1 7. évfolyam 1.1 Az anyagok a természetben ritkán fordulnak elő tiszta formában 1.1.1 Néhány fizikai elválasztási eljárás 1.1.1.1 Hová lett a konyhasó? – Elválasztás oldással I 1.1.1.2 Miért tudnak a halak lélegezni? – Elválasztás oldással II – levegő a vízben 1.1.1.3 Az aranymosók nyomában – Dekantálás 1.1.1.4 Só vérből és patákból – Bepárlás 1.1.1.5 A saját szennyvíztisztítónk – Szűrés – víztisztítás 1.1.1.6 A csodálatos elszíntelenítés – Desztillálás 1.1.1.7 Majdnem egy briliáns – Kristályosítás 1.1.1.8 Ki kicsoda? – Különbség: keverék/vegyület 1.1.2 Vegyületek bontása kémiai reakciókkal 1.1.2.1 Szén cukorból – A cukor elszenesítése 1.1.2.2 A pezsgőpor-gyár – Szén-dioxid felszabadulása 1.1.3 Vegyületből kémiai elem nyerése 1.1.3.1 A fehérből fekete lesz – Szén előállítása 1.1.3.2 Az aranyszög – Réz kinyerése réz-szulfát oldatból 1.1.3.3 A tükörcső – Ezüst előállítása redukcióval 1.2 Elektromos vezetők és szigetelők 1.2.1 Különböző anyagok vezetőképessége 1.2.1.1 Mikor világít a lámpácska? – Szilárd anyagok elektromos vezetőképessége 1.2.1.2 Ritter nyomában – Folyadékok elektromos vezetőképessége 1.2.2 Ionos kötés (ionrács, ionmozgás) 1.2.2.1 És mégsem oldódik – Sók oldhatósága vízben – hőmérsékletfüggés 1.2.2.2 A látszólag jelentéktelen – Sóelőállítás – réz-szulfát 1.2.2.3 A vízzel jön a szín – Kristályvíz 1.2.2.4 Majdnem egy hidrométer – Kristályvíz – kobalt-klorid 1.2.2.5 A vándorok – Eltérő sebességű ionmozgás 1.3 Elektromos árammal új anyagok nyerhetők 1.3.1 Sós oldat elektrolízise 1.3.1.1 Barna csíkok – Cink-jodid oldat elektrolízise 1.3.1.2 A megfordítás – Réz-szulfát oldat elektrolízise 1.3.1.3 Polaritáscsere – Nátrium-szulfát oldat elektrolízise 1.3.2 Az elektrolízis műszaki jelentősége 1.3.2.1 Oldódási jelenségek – Elektrolízis: réz finomítása 1.3.2.2 Díszkulcs – Egy kulcs rézbevonása 2 8. évfolyam 2.1 Kémia – az anyagok világa 2.1.1 Az anyagjellemzők változásai – tipikus reakciójelenségek 2.1.1.1 A kétszínnyomat – Szín 2.1.1.2 A gáz kiszabadul – Gázfejlődés 2.1.1.3 A vörös szeszláng – Fény, hő, szín 2.1.1.4 No, no… – Szag 2.1.2 A fizikai és kémiai tulajdonságok és folyamatok közötti különbség 2.1.2.1 Édes és füstös – Cukor: fizikai/kémiai 2.1.2.2 Az ibolyakék gőz és az eltűnt golyva – Jód: fizikai/kémiai 2.2 A víz kémiai szempontból 2.2.1 A víz összetétele 2.2.1.1 A vízképző – A víz redukciója 2.2.2 A hidrogén és oxigén reakciója 2.2.2.1 Durranógáz – A durranógázpróba 2.2.3 A víz vegyület és a hidrogén és oxigén elemek eltérő tulajdonságai 2.2.3.1 Miért úszik a jéghegy? – A víz tágulása fagyáskor 2.2.3.2 A vörös gejzír – A víz sűrűsége 2.2.3.3 Égő hab – A hidrogén égése 2.2.3.4 A parázsló pálcika próbája – Oxigén előállítása – oxigén kimutatása 2.2.4 A víz mint tiszta anyag és mint oldószer 2.2.4.1 Szinte láthatatlan – Szilárd anyagok vízben 2.2.4.2 Hasonló a hasonlót oldja – Folyadékok vízben 2.2.4.3 Benzincsősz – Vízszennyezés benzinnel / víztisztítás 2.2.5 Oxidáció és redukció 2.2.5.1 A varázsszívószál – A vas rozsdásodása 2.2.5.2 Porrobbanás – Gyors égés 2.2.5.3 A szén nagyon aktív – Redukció 2.2.6 Reakcióenergia (exoterm és endoterm reakciók) 2.2.6.1 Hő nélkül nem megy – Endoterm folyamat 2.2.6.2 A zsebmelegítő – Exoterm folyamat 2.3 Vegyszerek a mindennapi életben – az adag számít 2.3.1 Adag – koncentráció 2.3.1.1 A ppm nyomában – Hígítási sor – kálium-permanganát 2.3.2 Háztartási vegyszerek kezelése 2.3.2.1 Tükörfényes – Szalmiákszesz kimutatása háztartási tisztítószerekben 2.3.3 Éghető anyagok és oldószerek kezelése – tűzoltás 2.3.3.1 Elégetés – Az éghető anyag elvonása 2.3.3.2 Hidegsokk – Lehűtés a gyulladási hőmérséklet alá 2.3.3.3 Soha vízzel – Az oxigén elvonása 2.3.3.4 Vigyázat: túlnyomás – A tűzoltó készülék elve 2.4 Savak és bázisok a hétköznapokban 2.4.1 Savanyú és bázikus anyagok kimutatása vizes oldatokban indikátorokkal 2.4.1.1 Konyhakémia – Sav/bázis – kimutatás indikátorokkal 2.4.2 pH-érték mérése 2.4.2.1 Majdnem homeopátia – pH-érték változása hígítással 2.4.3 A savak és bázisok elektromos vezetőképessége 2.4.3.1 Savvezető? – Savak elektromos vezetőképességének vizsgálata 2.4.3.2 Bázisvezető – Bázisok elektromos vezetőképességének vizsgálata 2.4.4 Sósav, kénsav, salétromsav, ecetsav 2.4.4.1 Várj, míg sötét lesz – Sósav kimutatása 2.4.4.2 A szomjas gáz – A hidrogén-klorid higroszkópos 2.4.4.3 Nem csak röntgencélokra – Szulfátion kimutatása 2.4.4.4 A királyvíz – Salétromsav / fémek / fém-oxidok 2.4.4.5 A réz ellensége – Rézrozsda (zöld patina) képződése 2.4.5 Nátronlúg, oltott mész, ammónia 2.4.5.1 Egy csúszós dolog – A nátronlúg szappanos és bázikus 2.4.5.2 Vigyázat – mészgödör – Mészoltás / hőmérséklet-emelkedés – bázikus reakció 2.4.5.3 Novemberi köd – Ammónium-klorid előállítása 2.4.6 Semlegesítés 2.4.6.1 A gipszgyár – Semlegesítés 2.5 Az életközeg: levegő 2.5.1 A levegő összetétele (nitrogén, oxigén) 2.5.1.1 Vigyázat: levegőhiány! – Nincs égés oxigén nélkül 2.5.1.2 Air Mofette – Nitrogén előállítása 2.5.2 Égés – a láng – légzés 2.5.2.1 Az izzó folt – Koromképződés / koromégés 2.5.2.2 Tüzes játékok – Kísérletek gyertya- és égő lángjával 2.5.2.3 Elfogy a levegő – Szén-dioxid kimutatása a kilélegzett levegőben 2.5.3 Oxidok mint az elemek oxigénnel alkotott reakciótermékei 2.5.3.1 Izzó hőség – Fémlemezek viselkedése hevítéskor 2.5.3.2 A rómaiak ebből ittak bort – Ólom(II)-oxid redukciója 2.5.4 Égési folyamatokból származó légszennyezők (szén-dioxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok) 2.5.4.1 A pálcika kialszik – Szén-dioxid előállítása – oltóhatás 2.5.4.2 Ki nyeli el a gázt? – A szén-dioxid oldhatósága vízben 2.5.4.3 A koromtűz ellen is hat – A kén-dioxid tulajdonságai 2.5.4.4 A gázálarc – Nitrogén-dioxid abszorpciója aktív szénnel 2.5.5 További szennyezők (porok) 2.5.5.1 Csak a legyeket zárjuk ki – Légszennyezés porral 2.6 Természetes anyagok és szintézistermékek 2.6.1 A nátrium és a klór elemek (alkáli-vegyületek, halogén-vegyületek) 2.6.1.1 Preparatív kémia – Nátrium-tioszulfát előállítása 2.6.1.2 Fotólabor – Nátrium-tioszulfát mint fixírsó 2.6.1.3 A baktériumölő – Klór előállítása – tulajdonságok 2.6.2 A konyhasó mint természetes anyag és mint szintézistermék összehasonlítása 2.6.2.1 Természet kontra szintézis – Nátrium-klorid vizsgálatok – természetes anyag/szintézistermék 2.6.3 Konyhasó (nátrium-klorid) – néhány tulajdonság 2.6.3.1 Minden a régi – Nátrium-klorid oldása és újrakristályosítása 2.6.3.2 A természetről mintázva – Modellkísérlet: sótelep 2.6.4 Konyhasó elektrolízise 2.6.4.1 Szegény konyhasó – Konyhasóoldat elektrolízise 2.7 Anyagok a munka világában 2.7.1 Vas 2.7.1.1 Színes paletta – Acél keménysége és megeresztése: megeresztési színek 2.7.1.2 Télen az autók gyorsan rozsdásodnak – A rozsdásodás gyorsítása nátrium-kloriddal 2.7.2 Alumínium 2.7.2.1 Égő fém – A levegő oxigénjének hatása az alumíniumra 2.7.2.2 Színes bádoglemez – Alumínium eloxálása és színezése 2.7.3 Műtrágyák 2.7.3.1 Kastner ötlete – Ásványi anyagok kimutatása fahamuban 2.7.4 Ásványi építőanyagok 2.7.4.1 A kigázosított kő – Mészkőégetés – tömegcsökkenés 2.7.4.2 Gipsz – ujj – Gipszkötés készítése 2.7.4.3 Keményedési próba – Cementhabarcs megszilárdulása vízfelvétellel 2.7.4.4 Téglagyár – Agyagtéglák égetése – tulajdonságok 2.7.5 Szén 2.7.5.1 Kis kokszoló – A kőszén és barnaszén összetétele 2.7.6 Földgáz és kőolajtermékek 2.7.6.1 A földkéregből származó gáz – A földgáz összetétele 2.7.6.2 Kb. 150 kW – A benzin tulajdonságai 2.7.6.3 Téli olaj – A kenőolajok viszkozitásának hőmérsékletfüggése 2.7.7 Néhány szénhidrogén 2.7.7.1 A szimatanyag – Zsíroldás hexánnal 2.7.7.2 A háromkarú „-in” – A telítetlen szénhidrogén: etin 2.7.7.3 Mikor olvad a gyertyaviasz? – A paraffin olvadáspontja 2.8 Kémia – szintézisek a természetben és az iparban 2.8.1 Fotoszintézis 2.8.1.1 Természetes színek – Kromatográfia – levélzöld 2.8.1.2 A kis sejt – Cellulóz kimutatása különböző papírfajtákban és vattában 2.8.2 Fa, cellulóz 2.8.2.1 A szegény szénégető… – A fa száraz desztillációja 2.8.2.2 Lignum – Lignin kimutatása 2.8.3 Természetes és szintetikus szálak 2.8.3.1 Miből van a pulóver? – Különböző szálak lángpróbája 2.8.4 Műanyagok 2.8.4.1 A szétválasztás – PE, PS és PVC szétválasztása 2.8.4.2 Csak fele olyan nehéz, mint az alumínium – Polivinil-klorid vizsgálata 2.8.5 Kautcsuk, gumi 2.8.5.1 Goodyear találmánya – Kén kimutatása gumiban 2.9 Alkoholok és karbonsavak 2.9.1 Etanol és alkoholos erjedés 2.9.1.1 Magas szeszfok – Az etanol tulajdonságai 2.9.1.2 Alkoholteszt – Alkohol kimutatása borban 2.9.1.3 Vihar expressztempóban – Alkoholos erjedés élesztővel 2.9.2 Bázis/alkohol összehasonlítása 2.9.2.1 Majdnem bázis – Etanol/nátronlúg összehasonlítása indikátorral 2.9.2.2 Csak az egyik vezet – Etanol/nátronlúg összehasonlítása – vezetőképesség 2.9.3 Egyéb alkoholok 2.9.3.1 A másik alkohol – Megkülönböztetés: egyértékű és többértékű alkoholok 2.9.4 Ecetsavas erjedés, ecetsav 2.9.4.1 Savanyú sör – Ecet etanolból 2.9.4.2 Melyik sav ez? – Ecetsav kimutatása 2.9.5 Karbonsavak 2.9.5.1 A savanyító – Tejsav kimutatása savanyú tejben 2.9.6 Észterképződés 2.9.6.1 Mentha piperita – Benzoesav kimutatása – etil-benzoát 2.10 Élelmiszerek – tápanyagok 2.10.1.1 Mi oldja a foltot? – Az olaj oldhatósága különböző folyadékokban 2.10.1.2 A zsírfolt – Zsírextrakció 2.10.2 Szénhidrátok 2.10.2.1 Miből vannak a hízlalók? – A glükóz, szacharóz és keményítő kémiai összetétele 2.10.2.2 Mazsolalé – Szőlőcukor kimutatása, illetve monoszacharidok kimutatása 2.10.2.3 Konyhaszolgálat – Rizskeményítő és burgonyakeményítő kimutatása 2.10.2.4 Köpőcsésze – A keményítő glükózzá bontása a nyálban lévő amiláz által 2.10.3 Fehérjék 2.10.3.1 Fehérje vegetáriánusoknak is – Fehérje kimutatása élelmiszerekben 2.10.3.2 Fehér – vörös – fekete – Nitrogén és kén kimutatása fehérjében 2.10.3.3 Láz! – Fehérje kicsapódása (koagulációja) hő hatására 2.10.4 Vitaminok 2.10.4.1 Antiskorbut-vitamin – C-vitamin – kimutatás metilénkékkel 2.10.5 Ásványi anyagok 2.10.5.1 Petit – lait – Savó előállítása; foszfát, klorid, nátrium, kálium kimutatása 2.10.6 Élelmiszerek tartósítása 2.10.6.1 Fagyasztási sokk – Élelmiszerek mélyhűtése 2.10.6.2 Müslialapanyag – Tartósítás szárítással 2.11 Anyagok tisztításhoz és higiéniához 2.11.1 Mosószerek 2.11.1.1 A visszahúzódás – A víz felületi feszültségének láthatóvá tétele és csökkentése 2.11.1.2 Piszkos víz – A mosószer mint szennyeződésmegkötő 2.11.2 Kemény és lágy víz 2.11.2.1 Milyen a kemény víz? – Kalcium kimutatása különböző vízmintákban 2.11.3 Szappanok 2.11.3.1 Szappanfőző – Szappankészítés 2.11.4 Folttisztítók 2.11.4.1 A folttisztító – Zsírfoltok eltávolítása benzinnel